Az első szegedi úszóház 1857-ben létesült. Az első világháború után újra megnő a jelentőségük a helyi lakosok a csonkolt ország miatt hazai/itthoni helyeken keresnek pihenést.
A tisza szegedi oldalán fürdőházak épültek, az újszegedi oldalon kasztsrandok (Partfürdőn).
A második világháború idején az orosz hadsereg eltüzelte és felhasználta az úszóházak építőanyagait, csak két úszóház maradt fent. A Szőnyi és a Takács az államosítás után a Szabadság és a Béke nevet kapta. Az 1960-as években újra fellendül a vízi élet, új úszóházakat építenek pl. a Szőke Tisza. Oldalukon kajak, motorcsónak, evezős hajók kikötésére volt lehetőség.
Mivel a Tiszában tilos fürödni, kivéve a Partfürdő kijelölt részén ezért mára már csak vendéglátóhelyként funkcionál pár úszóház.
Szőke Tisza
A Szőke Tisza hajó története 100 évre nyúlik vissza. 1917-ben az I. világháború éveiben valódi „békebeli” gőzhajóként kezdte meg vízi életét a Dunán. A belső teret a békeidőkre jellemző ízléses anyagválasztás, részletes iparművészeti kidolgozás, egyedi fém- (kovácsoltvas, bronz, réz), fa- (intarzia) kárpitos- és üveges munkák felhasználása jellemezte. A hajó belsejében a két karos díszlépcső és a dús faragások lényegében azzá avatták ezeket a hajókat a folyókon, mint amik az óceánjárók voltak a nyílt tengeren: az ország úszó nagyköveteivé, a diadalmas mérnöki tudás úszó emlékműveivé. A 77,4 méter hosszú, 15,29 méter széles felséges hajót 1917-ben IV. Károly néven bocsátották vízre. A történelemi viharok az elnevezésében változást hoztak, de 1976-ig a dunai flottillában mindig is az eleganciát képviselte. 1919-től 1930-ig Sas, majd 1950-ig Szent Imre, 1976-ig pedig Felszabadulás néven. 1979-ben kerül Szegedre, ahol már csak állóhajóként előbb étterem, majd az 1980-as évek második felétől diszkóhajóként a szegedi belváros meghatározó látványeleme. 1990-es években már egyre inkább csak látványként szolgál, de romló állapota és kihasználtsága miatt 1999-ben a Téli kikötőbe vontatják, ahol lassú múlása kezdődik. 2012-ben szétbontják, de a bontási munkálatok félbemaradnak, azóta a váz maradványai tovább rozsdásodnak. Több kísérlet történt a hajó megmentésére, de ezek mindegyike kudarcba fulladt. A hajó utolsó évtizede még mozgalmasabb, mint az azt megelőző 90 év, zonban nem méltó a múltjához.
Közlekedés a Tiszán
A vízi közlekedésnek az árufuvarozásban, a személy- és a postai küldemények fuvarozásában van nagy szerepe. A nagy méretű és nagy tömegű áruk szállítása vízi úton a leggazdaságosabb és a legkörnyezetkímélőbb. Azonban a személyszállítás kapcsán sem felejtkezhetünk meg a vízi közlekedésről.
A kompszolgáltatás olyan folyószakaszok, esetleg kisebb tengerek áthidalásakor fontos, amikor nem épült híd vagy alagút. A turizmus számos lehetőséget, pihenést kínál egy-egy sétahajón vagy óceánjáró hajón. A hajózást feloszthatjuk belvízi vagy tengeri hajózásra. A magyar tengeri hajózás elsősorban árufuvarozásra fókuszált, de mára erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, ezeket az orosz államadósság törlesztésének fejében kapta hazánk. Magyarország hajózásra alkalmas vízi útjainak hossza 1600 km, ennek 85%-a állandóan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna, 47%-a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-deltájáig, azaz a Fekete-tengerig és a Rajna torkolatig, azaz az Északi-tengerig juthatunk el.
