Története, leírása
Dömötör-torony
A Dömötör-templom kb. a 11. század idején épülhetett. Szeged legrégebbi műemléke. Az első említése 1199-ből származik. Fennállása során az eltelt évszázadok alatt számos alkalommal átépítették. A törökök szegedi tartózkodásuk alatt pl. minaretként használták. 1913-ban döntöttek a lebontásáról a készülő Fogadalmi templom miatt. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a gótikus Dömötör-torony.
Az épülő Dóm, azaz Fogadalmi templom részben ráépült az egykori Dömötör-templom területére. A székesegyházat a barokk templom alapjain húzták fel, a gótikus templom több falszakasza pedig a szabadtéri játékok öltözőinek építésekor pusztult el. 1931-től áll mostani kinézetében a Dóm előtt. Belsejét keresztelőkápolnává alakították.
Rerrich Béla felügyelte a torony restaurációját. Freskóit Aba-Novák Vilmos készítette. A falába a vár bontása során előkerült román kori szobrokat, a toronyba vágott új ajtó íves felső részébe pedig Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi „kőbárányt” illesztették. A kápolna belsejét Aba-Novák Vilmos falfestményei díszítik, amelyekkel a művész 1932-ben aranyérmet nyert a páduai egyházművészeti kiállításon. A torony kovácsoltvas kapuja a keresztény liturgia jelképeivel az emberi élet egyes mozzanatait mutatja be.
2016 óta látogatható újra a torony a Látogatóközpont felől.
Fogadalmi Templom (Neoromán Stílus, Foerk Ernő, Schulek Frigyes) - „Számokban”
- A Fogadalmi templom más néven a Dóm hossza kívül 81 m; belül 66 m. A szélessége kívül 51 m és belül 48 m.
- A tornyainak magassága a Tisza 0 pontjától számítva 91 m, a templom padozatától számítva csak 81 m.
- Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a városlakók fogadalomból, hogy megmenekültek egy új templom építését határozták el
- Sok éves vita, tervezés és gyűjtés után 1914. június 21-én teszik le az alapkövet
- Az építkezés az 1. vgh. miatt megáll (ha a Dóm téren állsz szembe a tornyokkal az alsó részén egy fehér csíkon olvasható a Szózatból egy részlet)
- Női munkaerőt is alkalmaztak az építésekor, de a hölgyek nem pótolták a behívott férfiak erejét
- 1923-ban folytatódik az építkezés (onnantól más fajta téglát használnak az építkezéshez, a színe elüt)
- 1930. október 24-én avatják fel
- A Fogadalmi templom hármas szerepkört tölt be: Dömötör – templom utódjaként a belváros plébániatemploma, a szegediek fogadalmának letéteményese, a csanádi majd később a szeged-Csanádi püspök székháza
- Öt harangja van, köztük a legnagyobb a Hősök harangja 1927-ben készült el s 85 mázsát nyom.
- A Dóm alaprajza szabályos latin kereszt.
- A Tisza felőli a templomba a Béke kapuján tudunk bemenni, a város irányába a Háború kapuja található
- A Dóm tér irányába nyíló főkaput Tóth István szobrászművész készítette, a homlokzat középpontjában a templom védőszentje, a Magyarok Nagyasszonynak, Szűz Máriának 3m magas szobra áll
- Orgonáját Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kérésére készítették, Európa 3. legnagyobb orgonája az 1930-as években