Története, leírása
A magyarországi kulturális és társadalmi élet 19. század végi megélénkülése, a reformkorhoz hasonlóan, újabb közösségi funkciókat kiszolgáló épülettípusok megjelenését segítette elő. Ezek közé tartozik a színház mint a polgári társasági élet legfontosabb nyilvános színhelye is.
Kelemen László, az első magyar színigazgató már a 18. század végén kísérletet tett a kecskeméti színjátszás megteremtésére, de próbálkozása a szülővárosában nem hozott tartós eredményt. Közel száz év múltán azonban már sikerült a várost megillető színházat létrehozni. A város elöljárósága1894. szeptember 2-án pályázatot tett közzé a megépítésére, miután hosszas egyeztetések után megállapodtak a színház helyszínében. Eredetileg az épületet nemcsak színháznak, hanem vigadónak is szánták, a végleges pályázat azonban már csak a színház épületére szólt. A pályázatot a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája nyerte el. 1895. október 12-én délután 4 órakor tartották az eklektikus stílusú épület avatóünnepét, melyen Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné is rész vett. A színház megnyitó ünnepsége három napig tartott, 1896. október 14 és 16. között. Az épület neobarokk díszítőelemei Hausbeitner Henrik osztrák szobrász munkái. Főhomlokzatának két ablakfülkéjében a reformkor két nagy drámaírója: Kisfaludy Károly, illetve Katona József portréja látható.