A 19. század közepétől a kubikus olyan vándormunkás, aki egyszerű kézi eszközökkel földmunkát végzett (pl.: ármentesítési, folyószabályozási, út- és vasútépítési, építkezési földmunkák). A kubik a megmozgatott föld mennyiségének meghatározására szolgált. A jobbágyság megszűnése után olcsó munkaerőnek számított. A kubikos tevékenység akkor terjedt el, amikor a gátépítéseket a társulatok már bérmunkában végeztették. A kubikusok ideiglenes szállásukat saját maguk, a munkahelyükhöz közel, lehetőleg erdő szélén építették. A kubikosság egyik legismertebb kutatója Katona Imre. Csongrád megyében számuk jelentős volt.