A határában talált népvándorlás kori leletek azt bizonyítják, hogy mindig kívánatos hely volt a megtelepülésre. A hagyomány szerint Attila hun király is Jászberény mellett, a mostani Kerekudvar pusztán, a Hajtától északra táborozott.
Valószínű, hogy az Árpád-korban létesített, és fontos fekvésű telep a tatárjárás alkalmával elpusztult, majd a jászok letelepítése után épült újjá. Római katolikus egyháza 1332-ben már állt. A város nevének 'Beren' alakban olvasható, 1357-es első írásos említése valószínűleg honfoglalás kori törzsi vagy kabar név.
A város belterületén telepedtek le, s építették fel kolostorukat a ferences rendi szerzetesek, akik múlhatatlan érdemeket szereztek a pogány jászok megtérítésében.
A török uralom idején vált Jászberény a Jász-Kun-Hármas Kerület közigazgatási központjává. 1565-67 között a törökök palánkvárat építettek a városban, amely a szultán magánkincstári birtokai közé tartozott. A település régészeti feltárásai során megtalálták az egykori középkori templom alapjait, körülötte több mint 400 sírt, lakóházakat és gazdasági épületeket.
1699-ben, a Német Lovagrendnek történt elzálogosítás előtt összeírták a Jászkun kerületeket, ez az összeírás megrázó bizonyíték a török hódoltság okozta szörnyű pusztulásra. Az összeírás szerint a Jászság összlakossága nem haladta meg a 6000 lelket, ezek közül is 2256-an Jászberényben éltek. Miután 1702-ben zálogba kapta a jász területeket, a Német Lovagrend is itt hozta létre központját. Jászberény igazi virágkora a földek és a régi szabadságjogok visszaváltása, azaz a redemptio után köszöntött be.
A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a Jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II.és III. hadteste, és innen indították a dicsőséges tavaszi hadjáratot.
Jászberény gazdag történelmi eseményekben, műemlékekben, köztéri szobrokban és népművészeti alkotásokban. A régmúlt emlékeibe az 1874-ben alapított Jász Múzeum ad betekintést, amely egyike az ország legrégebbi múzeumainak. Itt őrzik a város szimbólumát, egyik becses nemzeti ereklyénket, Lehel kürtjét.
Értékek
