Keresés

A Turul-emlékmű, más nevén Turulmadaras Rákóczi emlékmű vagy Turulos emlékmű Tiszaújlak és Tiszabökény határában, egy mesterséges domb tetején áll. 1703. július 14-én a Rákóczi-szabadságharc kuruc csapatainak a Tiszaújlak-Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket. Az emlékművet eredetileg 1903-ban, a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 200. évfordulója alkalmából, Nagy Sándor Szatmár vármegyei főjegyző javaslatára építették. A kiterjesztett szárnyú turulmadár csőrében kuruckardot tartott.

A templom védőszentje Nagyboldogasszony. A titeli plébániát 1770-ben alapították, előtte Újvidék leányegyháza volt. A templomot 1812-ben építették, 1921-ben magasították a tornyát, 1923-ban készült el a gazdagon megfestett pompás belső. A külső restaurációt 1958-ban, a belsőt 1961-ben végezték el. A templom méretei: hossza 25 m, szélessége 10 m. Négy harangja van, melyek közül a legnagyobb 465 kg, a legkisebb 85 kg.

Római katolikus plébánia már a XIV. században állt Törökkanizsán. A ma látható templom elődjének építését egyes források 1837-re, míg más források 1847-re teszik. Annyi bizonyos, hogy Szerviczky György építette. A Szent György tiszteletére emelt templom teljesen csak 1858-ban készült el. A főoltárkép Székely Bertalan, a mellékoltáron látható Szent Anna-kép pedig Than Mór, óbecsei születésű festőművész alkotása.

A település központjában lévő Városháza impozáns épülete egykor a Magyar Királyi Járásbíróságnak adott otthont.

A teplom 1300 után épült, pontos időpontját nem ismerjük. A templom téglalap alakú, teljes hossza 11 méter. A hajót sík mennyezet fedi, valószínűleg a középkorban sem volt boltozott a mennyezet. A hajó végén nyolszögű szentély épült. A templomfalakat tört kövekből építették. A nyugati homlokzaton található a főkapu, csúcsíves záródású kőkeretben. A hajó déli, északi homlokzatán és a szentély falán is középkori ablakok láthatók. A templom festése különleges, az 1700-as évekből való, Jézus mennybemenetelét és a Bűnbeesést ábrázolja.

Az emlékmű az 1944-ben lerombolt turul alapján készült, amiről képeslap maradt ránk. A jelenleg is látható szobor Matl Péter alkotása, 2006-ban avatták fel.
Az emlékmű felső részén a település neve olvasható, emellett egy szarvas és egy 1620 évszám található, ugyanis Visk városi pecsétjén 1620-ban  szarvas volt látható. Az emlékmű alsó részén 216 világháborúban elhunyt áldozat neve szerepel. A neveket a márványtáblákra Jendrék Tibor és Jendrék Sándor minaji kőfaragók vésték.

Mivel 1911-ben a régi városháza az akkori képviselő-testület hamarosan döntést hozott egy új városháza megépítéséről. A döntés hátterében az is állhatott, hogy Zenta az új épülettel versenybe akart szállni az ebben az időben épülő szabadkai és magyarkanizsai városházával. Az országos tervpályázatra 15 pályamű érkezett, a győztes tervnek pedig Kovács Frigyes budapesti építész „XX. század” jeligéjű munkája bizonyult.

Horváth Lehel és Kalmár Ferenc alkotása a Zenta úti temetőben áll emlékezve a II. világháború végén ártatlanul lemészárolt magyarokra. 1994-ben avatták fel az emlékművet. Az egykori téglagyár gödre volt a megtorlás 130 áldozatnak a tömegsírja. A szabadkai szobrászművész, Kalmár Ferenc a magyarság fájdalmát egy törött szárnyú turulmadár képében jelenítette meg.  2013-ban eltűnt a szobor, nem is lett meg, hiába keresték. Az új emlékművet egy év múlva helyezték el.

A csipke többféle technikával készíthető, mintásan áttört, laza vagy tömöttebb szövedék. A magyar népművészetben ismert és jelentős a rececsipke, a varrt, tűzött vagy tűcsipke, a vert csipke, a fonott csipke. A vert csipke országosan elterjedt, de a magyarság körében csak szigetszerű készítési központjait ismerjük; a vert csipke nagyobb része felföldi vándorárusok révén jutott el a falvakba.

Ajakon és környékén a mai napig megcsodálhatjuk a hagyományos viseletet. A női viselet színpompásabb, feltűnőbb a férfiak öltözékénél, ezért az ajaki viselet legtöbbször a női öltözéket jelenti. A nők vállfoltos, félujjú (rövid ujjú) ingvállat (ing) hordtak, melynek elejét színes porcelángombokkal és csipkés pántokkal díszítették. Az ingvállat betűrték az alsótestet fedő ingaljba, erre ráncolt gyolcs alsót (alsószoknyát) vettek fel.

Az 1970-es években alakult gyermek citerazenekarként. Kisebb megszakítás után, 2001-ben újra színpadra álltak. Algyő népzenei életében meghatározó szerepet tölt be, a zenekar tagjai algyői születésű barátok. A citerazenekar hazánkban és a határokon túl élő magyarok körében egyaránt népszerű. A zenekar Magyar Kézműves Remek díjjal kitüntetett, zsűrizett citerákat szólaltat meg.

 

A 47-es út mellett, Szeged és Hódmezővásárhely között, mindkét várostól kb.10 km-re a Tisza-híd algyői lábánál található. Az épület már a két világháború között is halászcsárdaként üzemelt. A jelenlegi vezetője 2000 óta üzemelteti az éttermet. A filézett pontyhalászlé túrós csuszával a vendéglő „zászlóshajója”. Kedvelt ételük a fokhagymás „szögedi” sült hal és a haltepertő.

Csongrád megye déli részén az 1910-es évek óta ismeretesek gázlelőhelyek. Algyőn 1965-ben kezdték meg a kutatást. Az első algyői fúrással 1517 m mélyen találtak földgázt. Az üzem 1970-re épült ki teljesen. A foglalkoztatottak száma a kezdetekkor 25 fő volt, 1971-ben és egészen az 1990-es évekig már 1600-an dolgoztak a kitermelésen. 2014-ben Algyő adta a hazai kőolaj- és földgáztermelés 30 %-át. Az algyői medencében a kitermelhető kőolaj mennyisége 31 millió tonna. A kitermelhető fölgáz mennyiségét 85 milliárd m³-re becsülték.

Sövényházi László saját gazdaságán hozott létre egy mini állatkertet. Sok őshonos magyar állat (szürkemarha, bivaly, rackajuh) és távolabbi vidékek állatai (szomáliai birka, indiai lúd, antilop) is megtalálhatók a Betlehem-pusztán. Jelenleg négyhektáros terület áll az állatok rendelkezésére, melyet a tulajdonos folyamatosan bővít. Az állakerti csoportos látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.

A Palicsi Állatkertet 1950-ben Szabadka város kezdeményezésére hozták létre egy 15 hektáros területen. Az állatkertben 150 állatfaj található meg, ez körülbelül 800 egyedet jelent. Van botanikus kertje, ahol sok őshonos növényt gondoznak. Az Állatkert programkínálatát kiállításokkal, műhelymunkákkal, szakmai konferenciákkal gazdagítják.

1955-ben családi vállalkozásként indult a kis cukrászat Almási István vezetésével. A termékkínálatuk igazán bőséges, hiszen 15 féle házisüteményt, 50 féle tortaválasztékot kínálnak nap mint nap. A legrégebbi termékük a zentai marcipán. A család a hagyományos eljárási módokat megőrizve próbál újítani. A cukrászda egyedi desszertjei Vajdaság szerte híresek.

A jászapáti Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő B-15 számú, 805 m-es kút termálvizét az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 2001 áprilisában elismert ásványvízzé, majd 2002. április 8-án gyógyvízzé minősítette.

Az aracsi kő a templomhoz egykor az északi oldalán csatlakozott kolostor udvarán került elő 1896-ban. A kőlap egy 1100 körül készült síremlék töredéke, melynek felső részén és oldalain figurális és szalagfonatos díszítés jelenik meg. A 60 × 53 × 22,5 cm méretű faragvány kemény, szürkés, néhol lyukacsos mészkőből készült. A lelet a budapesti Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében található.

Az aracsi településről elnevezett romok egy háromhajós és kelet felé néző szentélyrésszel ellátott, boltozott templomépület maradványai, melynek a külső falsíkoktól mért teljes hosszúsága 26,64, szélessége pedig 15,47 méter.

A honvédtábornok aradi vértanú szobrát 1911. szeptember 17-én avatták fel, alkotója Radnai Béla szobrászművész. A szobor talapzatán ez állt:
„Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok, ki Aradon új hazája szabadságának kihívásáért 1849. október 6-án, mint vértanú hősi halált szenvedett, porhüvelyed visszaállt ugyan e föld rögébe, de nemes lelked, annak vitézsége és géniuszod örökké élni fog magyar honunk egén és minden magyar szívében.”

Ároktőn 1994-ben nyitott meg a tájház, melynek tulajdonosa a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. Helyén korábban egy 1899-ben épült parasztház állt, amely a mestergerendába vésett felirat szerint Eszlári Jánosé volt. A régi épület elbontását követően annak mestergerendája és ámbitusoszlopai beépítésre kerültek a mostani tájházba, amely stílusjegyeit tekintve őrzi a térség népi építészetének sajátságait. A tájház kisebb helyiségében egy korhűen berendezett paraszti konyha és kamra kapott helyet.

Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedő, légvonalban több mint 600 kilométer hosszú védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban.  1941-42-ben érsekvadkerti és helybeli ruszin munkások a  faluban és környékén megtalálható anyagokból és a helyi építészeti megoldásokat felhasználva építették fel a különálló, faháznak álcázott katonai objektumot.

Az egyedülálló toronyszerkezet a város fő látványossága. 1795-ben épült, eredetileg a pléhvel fedett templom tornyát egy szélvihar megrongálta (1968-ban), ezért le kellett bontani. Az akkori plébános, Gere Vince magasabb tornyot szeretett volna, így megnövelték a temlom magasságát 42 méterről 53 méterre. A magasítás miatt a torony szerkezetén úgy könnyítettek, hogy nem vonták be pléhvel, a szél azóta is átjárhatja.

Az Ezerjófű egyesület 2009-ben kezdte építeni gyógynövénykertjét, és azóta is folyamatosan fejleszti.