Története, leírása
Az 1888-ra elkészült épületet Meinig Artúr építész tervezte és építtette gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján. A soktornyos, romantikus külsejű épülethez nagy valószínűséggel egy franciaországi, Loire-menti kastély szolgált előképül. Andrássy Gyula gróf, egykori miniszterelnök és külügyminiszter (a fővárosi Andrássy út névadója) nem sokáig élvezhette kastélyát, 1890-ben történt halála után, fia, ifjabb Andrássy Gyula gróf örökölte a tiszadobi birtokot. 1918 őszén fegyveres forradalmárok törtek be a kastélyba, a teljes bútorzatot, a berendezési tárgyak nagy részét elpusztították. A kastély 1945 után állami tulajdonba került, a szocializmus éveiben gyermekotthonként szolgált. 2007-ben a gyermekváros a falun belül új épületbe költözött, és megkezdődött a kastély és a park teljes rekonstrukciója. 2015 decemberében nyílt meg az egykori Andrássy-kastély a nagyközönség előtt, régi fényében pompázva.
A kastély külső U alakú, az épület négy sarkára egy-egy tornyot építettek. A kastély főbejárata a főlépcsőházba vezet, amelyben áttört díszű, tölgyfakorlátos, lépcső visz a második szintig. A főlépcsőházból a hallba, az egykori lovagterembe nagy, négyszárnyú, üvegezett ajtón át jutunk. A hall közepén hatalmas kőkandalló áll, az Andrássyak faragott címerével díszítve.
Az innen nyíló földszinti teremsorban rendezték be az Andrássy család mindennapjait bemutató állandó kiállítást. A felújított, korhű bútorokkal, berendezési tárgyakkal felszerelt szobák közt találjuk az impozáns nagyszalont, a grófi dolgozószobát, a zeneszalont, a könyvtárat, a grófi család hálószobáit, és az északnyugati toronyban a grófkisasszonyok tanulószobáját és Andrássy Katinka toronyszobáját. Az ablakokon kipillantva a történeti kertet láthatjuk a sövénylabirintussal, a liliom rajzolatú bukszus labirintussal, benne a Fadrusz János tervei alapján készült Lányszöktetés című szoborral.
Különleges látványosság az ún. fekete ebédlő, és a budapesti Andrássy-palotából idetelepített, Rippl-Rónai József által tervezett szecessziós stílusú ebédlő Róth Miksa üvegablakaival, melyekből ma már csak a felső rész eredeti.
Az eredeti berendezési tárgyak sajnos teljesen elpusztultak, szerencsére a kastély felújításakor sikerült összeválogatni a korabeli, főúri világot megidéző bútorokat. Néhány elemet, például a csillárokat pedig kortárs magyar iparművészek tervezték a múlt századforduló divatjának megfelelően.