Ajakon és környékén a mai napig megcsodálhatjuk a hagyományos viseletet. A női viselet színpompásabb, feltűnőbb a férfiak öltözékénél, ezért az ajaki viselet legtöbbször a női öltözéket jelenti. A nők vállfoltos, félujjú (rövid ujjú) ingvállat (ing) hordtak, melynek elejét színes porcelángombokkal és csipkés pántokkal díszítették. Az ingvállat betűrték az alsótestet fedő ingaljba, erre ráncolt gyolcs alsót (alsószoknyát) vettek fel. Az ujjas (ráncokkal díszített, bélelt, szűk ujjú, kézelős, selyemből, kasmírból, kartonból vagy szövetből készült blúzféle) alját már nem tűrték bele a hasonló anyagból varrt ruhába (felsőszoknya). Jellegzetes darabja volt az ajaki viseletnek a mizli, amely szorosan a nyakra simuló, fodros gallért jelent: csipkés vagy a szélén csipkésre kivágott, huroköltéses szegésű vászon a dísze. Az ajakiak a hónap négy vasárnapján eltérő színű és rangú öltözetet hordtak: az elsőn fehér selymet, a másodikon a fehér alapú rózsás kasmírt, a harmadikon piros és a negyediken zöld kasmírt. Az első vasárnap öltözete volt a menyasszonyi ruha is koszorúval kiegészítve. Elsőáldozás és első búcsújárás alkalmával éppen úgy menyasszonyi koszorút tettek a lánygyermekek fejére, mint a menyasszonyéra.
Hagyományai voltak, vannak a faluban a szövésnek is: az ún. retkes, rózsás, szegfűs, csillagos minták voltak az elterjedtek, a fehér vászonkendőbe piros, zöld és kék színű mintákat szőttek. A faluban az ünnepi kendőt (kakasos és kelyhes minta váltakozva) általában csak kevesen tudták elkészíteni.
Értékek
