Szolnok kőszínházát Szolnoki Városi Színház néven, 1912-ben adták át. Az épületet Spiegel Frigyes és Englerth Károly budapesti műépítészek tervezték. A színház a nevét Szigligeti Ede drámaíró, rendezőről kapta 1954-ben. A Szigligeti Színház befogadó színházként működött, önálló társulata 1954-ben alakult. A szolnoki színjátszás kezdete a 19. század közepéig vezethető vissza, az első színielőadás 1822-ben került bemutatásra. 1860-ig egy pajta adott otthont az erre járó vándortársulatoknak. Az első világháború pusztításai a szolnoki színház épületét sem kímélték. A lövésektől megsérült épület felújítására 1926-27 között került sor. Az átalakítások során a fűtést a Tisza-szálló 54 °C-os termálvízével oldották meg. A második világháború alatt és után az épület állapota lepusztult. Az újjáépített színházat 1963-ban Szigligeti Liliomfi című darabjával nyitották meg. A felújítás ellenére a színház épületét veszélyesnek nyilvánították, így az új színházat 1991-ben avatták fel. A jelenlegi épület építésztervezője Siklós Mária, a belsőépítésze Schinagl Gábor volt.
Értékek
