Mezőtúr a Túr folyó mellett, a mai Hortobágy-Berettyó partján épült. A településről szóló első írásos emlék az 1205-1235 közötti időszakból származik. A város nevének előtagja mezővárosi jellegére utal. Mezővárosi jogot 1378-ban I. Nagy Lajos királytól kapott, ezáltal vásártartási jogot, vámmentességet, vámszedési jogot élvezett, és előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A kereskedelem mellett virágzott a kézműipara, a csizmadia, tímár, és szűcs mestersége. A 18. század végétől Mezőtúr az Alföld legnagyobb korsós központja. Alkalmazkodva a mai igényekhez, a mezőtúri fazekasok is őrzik a helyi hagyományokat.
A város korán csatlakozott a reformációhoz. 1530-ban alapított protestáns iskolája a debreceni után a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézménye lett. 1850-ben itt élt a vármegye második legnagyobb zsidó közössége. Mezőtúron az 1980-as évektől a Holt-Körös partján nemzetközi képzőművészeti alkotótelep működik. A vásártartási hagyományokkal rendelkező városban évente egyszer Túri Vásárt tartanak, arTúr néven Művészeti Napokat rendeznek.
Értékek
