A jászapáti Kisboldogasszony-templom

Tudtad-e?

A templom gótikus stílusjegyei: a torony csak egy oldalával támaszkodik a templom falához, faragott kőből készült támpillérei vannak, amelyek a torony sarkainál állnak valamint a csúcsíves ablak az “öreg” toronyban.
A keleti torony egyik támpillérén olvasható felirat szerint (a fél nyolcas jel – négyes számot jelent) 1493-ban Horváth Lukács “apátiszállási kapitány” építtette a tornyot, amelynek kb. 5 ölnyi (megközelítőleg 915 cm) magasságú része ma is megmaradt.
Az 1759-es felszentelésekor Kálmán János plébános azt mondta: “Sosem fogják azt a jászapátiak megérni, hogy ez a templom megteljen”. Az élet azonban ezt hamar megcáfolta: a lakosság lélekszámának növekedésével a templom kicsinek bizonyult, ezért a város 1805-ben annak bővítését határozta el. A munkálatokhoz 1825-ben fogtak, Rábel Károly gyöngyösi építész tervei alapján, Homályossy Ferenc szolnoki, kamarai ácsmester közreműködésével. Az eredeti főhajót meghagyták, a szentélyt elbontották, kereszthajóval bővítették és új szentélyt emeltek. A falakat körben 3 méterrel megmagasították, új bolthajtásokat és két sekrestyét is építettek.

A Tisza melyik szakaszán található?

Közép-Tisza-vidék

Érték elhelyezkedése (Tájegység)

Jászság

Érték elhelyezkedése (Nemzetrész)

Magyarország

Érték elhelyezkedése (Megye)

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Település

Jászapáti

Elfogadott érték-e?

Igen

Értéktár konkrét neve

Jászapáti Települési Értéktár, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értéktár

Elhelyezkedés az értékpiramisban

Nemzeti Érték

Szakterületi besorolás

Épített környezet

Koordináták

POINT (20.14081 47.51275)

Története, leírása

A kéttornyú templom középkori műemlék. Többször átalakították, mai formája 1833 óta változatlan. Az 1391-es határjárási okmányban szerepel először a “Szűz Mária tiszteletére épült” kőegyház Apátin. Eredete azonban sokkal korábbra tehető, mert ha a jászkunok építették, akkor már a 13-14. században állnia kellett, amikor a jászkunok nagy része felvette a keresztény vallást. A tornyok körüli rész eredeti, az átalakítások nem érintették. Jól látható, hogy a fölötte lévő rész sarkai viszont már lekerekítettek. A török hódoltság után a templom leromlott állapotban volt. A felújításáról szóló irat ugyan két tornyot említ, de a másiknak nem maradt nyoma.
Az eredetileg gótikus templomot 1745 és 1759 között a barokk stílusnak megfelelően a város kibővíttette. Braun Sebestyén építőmester 24 m hosszú részt és a mai nyugati tornyot toldotta hozzá, valamint a főhomlokzatát néhány lábbal előbbre építette. Ekkor készült a két oszlopon nyugvó ív alakú boltíves kórus is. 1759-ig temetkeztek a templom köré.
Közel negyven év múlva újabb bővítés vált szükségessé. A munkálatokat 1825-ben kezdték el: szentély mindkét oldalán sekrestyét építettek, az egyiket utána raktárnak használták. A régi templom alatt sírbolt is volt, amit 1825-ben töltöttek be. A jászapáti templom ma az Egri Főegyházmegye egyik legnagyobb temploma, bár terjedelméhez képest kissé alacsony. Az egész templom hossza 62 méter. A tornyok magassága 34 méter és 3500 hívőt képes befogadni.
A főoltárkép Bécsből származik, Mária születését ábrázolja, ismeretlen a festője. A két régebbi kis oltárt Sajóssy Alajos (Szt. Anna könyvből oktatja Máriát) és Than Mór festette (A fájdalmas Szűzanya a Golgotánál). A templom három mennyezeti freskóját Vágó Pál festőművész készítette 1904-ben, a szülővárosának adományként.

Hivatkozások

Kisboldogasszony – templom, Jászapáti

Értékek

Jászapáti gyógyvizű forrás –Tölgyes Strand és Kemping
Közép-Tisza-vidék, Jászapáti
Apáti gyógyvíz
Közép-Tisza-vidék, Jászapáti
Jászapáti szalagos főkötő és rekonstrukciói
Közép-Tisza-vidék, Jászapáti

Jászapáti Könyvtár, egykori Városháza épülete
Közép-Tisza-vidék, Jászapáti