Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa, a Tisza és a Zagyva folyó közti síkságon terül el.
Apáti alapításának körülményei tisztázatlanok. Valószínűsíthető, hogy előbb keresztény lakosság, majd az apátság faluját megszálló jászok telepedtek le itt. A település neve az 1333. évi pápai tizedlajstromban (az egyházas községek névsorában) nem található, aminek két magyarázata is lehetséges: vagy még nem létezett, vagy elpusztult állapotban volt egyházával együtt. Nevét a legelső feljegyzés 1391-ben Apátiszállásként említi. 1381-ben Szűz Máriáról nevezett egyházát említi meg egy határjáró levél. A 15. század közepén már népes falu volt Apáti, s a középkori virágzását a török uralom éppen úgy sújtotta, mint a többi jász települését.
A Jászság későbbi életében, az 1745. évi redempciót követően Apáti ismét népes és gazdag falu. A kiváltságokkal járó autonómia jelentős társadalmi, gazdasági fejlődést eredményezett, a módos falu 1746-ra városi rangot szerzett.
A település döntően mezőgazdasági jellegű. Jelenleg kisebb kapacitású könnyűipari üzemek, kereskedelmi egységek, szolgáltatások egészítik ki a mezőgazdasági termelést.
Értékek
