A falu neve a magyar „kóró” szó –d, vagy –gy képzős származéka. Mivel a kifejezés "bokor, cserje" jelentése igen kései nyelvünkben (1763), bizonyára nem ezzel, hanem a "száraz, kemény növényszár" jelentéssel alakult a név. Egy másik, 1374-ből való adat szerint a falu tiszai átkelőhelyet őrzött, így az sem elképzelhetetlen, hogy az őrhelyet, őrtornyot jelentő „góró, góré” szóból származik.
Nevét 1334-ben Chorod, 1415-ben már Korod alakban írták. A falu ősi birtokosa a Kusaly család volt. A 14. században a Kölcseyeknek is volt itt birtoka, melyre 1344-ben a család új adományt kapott. A 19. századtól a 20. század elejéig nagyobb birtokosa Kende Zsigmond volt. Fényes Elek történeti földrajzában leírta, hogy az árvizek miatt sokat szenvedő Tisza partján fekvő települést az ár sokszor elmosta, így kénytelen volt egyre távolabb költözni eredeti helyétől. A 19. század közepén még látható volt a régi falu maradványa a Burgundia nevű részen.
Tiszakóródhoz Tiszakóród-Újkóródtanya külterületi település rész tartozik. A külterületen élők száma: 94 fő. A község a fogyatkozó lélekszámú szatmári települések közé tartozik.