Története, leírása
Tiszafüred az Alföld egyik neves fazekasközpontja volt. A korai fazekasok egyszer égetett fekete edényt készítettek, majd a 19. század elején ismerkedtek meg a magasabb technikai tudást igénylő mázazással. A füredi edények motívumaira jellemző a virág- és madárdíszítés. Tiszafüreden már a korai időktől kezdve számos miskakancsó, butykoskorsó és butella, tányér készült. A tároló edények között említhetjük a különféle méretű zöld mázas, növényi motívumokkal díszített szilkéket. A legtöbbet tálból és tányérból készítettek, melyeknek felvásárlói a mezőkövesdiek voltak. A tiszafüredi kerámia stílusának kialakításában nagy szerepe volt azoknak a családoknak, akik nemzedékeken keresztül örökölték a fazekas mesterséget. A 19. században közel 55 fazekas alkotott Tiszafüreden. A Bezerédi Vargák vezetékneve a feketeedények jelzőjévé vált (bezerédikorsó, bezerédifazék, bezeréditál). A mázas edények egyik legtehetségesebb készítői a Katona Nagy dinasztia tagjai voltak. A 19. sz. utolsó negyedében a tiszafüredi fazekascsaládok munkája, a tüzelőberendezések változásával és a gyári fémedények elterjedésével szinte teljesen megszűnt. A régi fazekasság jelenbe való átmentésében, a tiszafüredi kerámia motívumvilágának megőrzésében kiemelkedő szerepe volt Györffy István (1884-1939) néprajzkutatónak. A fazekasok napjainkban alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez és a vásárlók igényeihez. A tiszafüredi Szűcs fazekascsalád műhelyében foglalkozásokat és bemutatókat is tartanak.
Több helyszínen is megtekinthető, koordináták szerint:
47.61144, 20.76509
47.61303, 20.75505
47.61063, 20.76024