Martfű a Tisza bal partján, Szolnoktól 20 km-re fekszik. A község a Tisza folyó meredek vízpartjáról kapta a nevét. A település nevének 'mart' előtagja vízpartra, 'fő'-'fü' utótagja valaminek a felső részére utal. Martfű 1950-ig Tiszaföldvárhoz tartozott, így a két település történelme elválaszthatatlan. A 15. századból származó első írásos forrás, a dunaföldvári apátság tulajdonaként, Tiszaföldvárhoz tartozó Marthyeus pusztaként említi. A szolnoki szandzsák 1571. évi adóösszeirása szerint Martfű népessége 280-364 fő volt. A török pusztítás után, majd a Rákóczi-féle szabadságharcot követően ismét elnéptelenedett.
Az 1940-es évek elején a csehországi Bata gyár a település kedvező adottságait kihasználva (vasúti - légi és vízi közlekedési lehetőségek, téglagyár közelsége stb.) Martfűn cipőgyárat létesített. A település 1989-ben városi rangot kapott, ahol a könnyűipar dominál. Martfű természeti kincsei között említhető az 1987-ben fúrt gázkúttal termelt földgáz, és a város melegvizes strandját tápláló kb.60 °C-os termálvíz.