Története, leírása
A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található.1925-ben kutatásokat kezdtek a nagykunsági tanyavilágban, amelyeket Pávai Vajna Ferenc fõgeológus vezetett; 1928-1930-ban két kutat fúratott (mélységük 1186 és 801,7 m). A vegyelemzés szerint az itt feltörő termálvíz kalciumot, magnéziumot, ként, jódot és brómot tartalmaz.
A közel két holdas tóra az első ideiglenes strandfürdő 1928 májusában létesült, az első, fából épített medence-féleséget mindenki csak "fakosár"-nak nevezte. Az 1930-as évek végén épültek az első nyaralók, az 1950-es években kerültek kialakításra a település utcái. Jelenleg kb. 555 lakó- és kb. 546 üdülőingatlan található a településen, valamint két gyógyszálló és 1200 vendég fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely.
1974-ben Dr. Hajdu Lajos reumatológus szakorvos koordinálásával a bereki vizet elismert gyógyvízzé nyilvánították. Főképpen mozgásszervi megbetegedésben (gerinc-, csípő-, térdízületi meszesedések) szenvedők számára és balesetek utáni rehabilitációra, reumatikus betegségekre, idegfáradtságra javallott a berekfürdői víz. Az ide látogatók közül többen ivókúrát is folytatnak, mert a tapasztalataik szerint az itteni termálvíz enyhíti a gyomorpanaszokat.