Az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal - A Karcag - Kunmadaras közötti pusztára ekkor még csak egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett, a Tatárülés nevezetű vasúti megállótól.Gyors fejlődését annak köszönhette, hogy az 1920-as években a geológusok figyelme az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek itt. A fúrás kezdeti nehézségei után a Schmidt Eligius Róbert műszaki vezető által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak: az 1928–1930-ban fúrt két kút (mélységük 1186 és 801,7 m), vizét 1974-ben gyógyvízzé minősítették. Az 1930-as évek végén épültek fel az első nyaralók, az 1950-es években alakították ki a település utcaszerkezetét.
Értékek
