Az aknaszlatinai sómező Európa egyik legnagyobb kiterjedésű sólelőhelye. A sótest: 2160 méter hosszú, 1700 méter széles és több mint 600 méter vastag. A sóbányákat a sókitermelésen túl gyógyászati tevékenységre is felhasználták. A bányát 1852-ben I. Ferenc József osztrák császár is meglátogatta. Az intenzív sóbányászatnak köszönhetıen az 1860-as években az aknaszlatinai sóbányák az országos mennyiségnek 23%-át adták. Aknaszlatinán nyolc sóbányában folyt a termelés: a Krisztina-, az Albert-, a Kunigunda-, a Miklós-, a Lajos-, a József-, a Ferenc- és az új Lajos-bányában.
A kitermelt sót a Tiszán szállították. 1976-ban az egyik aknában 300 méter mélyen nemzetközi hírű asztma- és allergiagyógyító szanatóriumot hoztak létre. Az idők folyamán több akna beomlott, fölötte erősen sós tavak alakultak ki. Az egyik bányatavat strandként is megnyitották. A rendszerváltás utáni fejlesztések, vízbetörés-védelem és karbantartás elmaradása bányaomlásokhoz vezetett. Az 1998. és a 2001. évi árvizek földcsuszamlásokat eredényeztek, de ennek ellenére még 2006-ban is 250.000 tonna sót termeltek ki. Később balesetveszély miatt 2013-ban leállították a termelést. A térségben az ökológiai katasztrófa, a tömény sóóldat Tiszába folyása nem csak a helyi lakókat de a folyót és annak élővilágát is veszélyezteti.
