Paprikaszentelés
a paprika termesztésének egyes fázisait, így például a paprikapalánták elültetését a földeken (ez volt a „rakodás") megünnepelték. Szegeden és környékén, Röszkén június 13-án, Szent Antal napján a pap megszentelte az előző évi paprika füzéreket, valamint a frissen elültetett palántákat
a szertartást mulatozás, tánc követte. Szent Antal napja előtt az asszonyok minden nap elmentek a templomba és esőt kértek, hogy a rakodáshoz ne kelljen sok vizet hordaniuk.
Bandázás
A bandázás a lakóházak előtti padokon különböző baráti csoportok, így pl. a katonazenészek összejövetele volt
a bandák az 1920-as évektől az I. világháború utáni időkre jellemző népszínműveket mutattak be. A legénybandák vezetőinek legfontosabb feladata a helyi illemnek megfelelő táncmulatságok megszervezése volt.
Csutri
„összeállnak húszan-huszonöten legények, s valamely fiatal gazda tanyáján, ahol elég tág ahhoz a szoba, maguk rendeznek bált, hívogatván rá a környékből a lányfélét. De ennek úgy kell menni, hogy akit nem illet, ne tudjon róla, mert büntetés jár ki érte.” Tömörkény István
A spontán kialakuló, nem nyilvános, hatóságok elől dugott tanyai táncalkalmat Szeged környékén, Röszkén csutrinak nevezték.
Helyszínei:
ősztől tavaszig tanyaházakban, nyári vasárnapokon kinn a szabadban, erdőszélen vagy valamely tanya melletti gyepen tartották
szegény családok adták át a házukat csutrira, akik rászorultak az érte kapott csekély pénzjuttatásért
gazdag tanyákon nem rendeztek csutrit
Miért rendezték „titokban”?
a dugott bálra dugott bort vittek és nem fizettek utána fogyasztási adót, emiatt a hatóságok tiltották a csutrikat
a csutri a kocsmai (hivatalos) bálok konkurenciája volt
a bormérési engedély nélküli táncmulatságért pénzbüntetés járt
az első világháború utáni tanyai nemzedék még csutribálokon szórakozott, de a hatóság szigorított ellenőrzései visszaszorították a csutrik rendezését
Kik? Mikor?
a lányok 14 éves koruktól, a legények 16-17 éves kortól jártak csutribálba. A csutri délután kezdődött, de az illem úgy tartotta, hogy a lányok lámpagyújtás előtt hazaérjenek. Ezt követően a legények még folytatták a mulatozást
a Röszkei Hagyományőrző Együttes egyik előadásában a csutri alkalmát eleveníti fel.
Csökölés
„A csököt népünk, még ha szegény is, megtartja, mert különben az újszülött nem lesz boldog.” (Bálint Sándor)
Csök: keresztelői lakoma
a csökölés a kereszteléshez tartozó szokás, ami a 30-as évekig fennmaradt
a lakomán elfogyasztott ételről és italról szükség esetén a komaasszony gondoskodik
mikor csökbe mennek, az ablak alatt rossz cserépedényeket vágnak földhöz, hogy a gyerek híres legyen
a csökben általában szokás volt nézegetni, kire hasonlít a gyerek
Komaválasztás
a komaság műrokonság, vagyis választott rokonság
a vérségi rokonság bővítésére szolgált
a legények vagy lányok egész életükre testvérré fogadták egymást
olyan két vagy több, különnemű párokból álló csoport viszonya, akik kölcsönösen vagy egyoldalúan egymás gyermekeinek keresztszülei a magyar nyelvhasználatban komának nemcsak a keresztszülők hívják egymást, de a közeli barátot is így nevezik. A komák egymást legjobb barátjuknak, szilárd támaszuknak tartják. (erkölcsi, anyagi segítésnyújtás) húsvétot követő vasárnap, Fehérvasárnap volt szokásban a komaválasztás. Felbontani a komaságot nem szokás, de végét vetheti a keresztgyermek halála vagy a hívott komapár gyermektelensége. A komaválasztás mindig megfontolt, mert a visszautasítás szégyen és sértés
Értékek
