A lefolyástalan mélyedések, semlyékek időnként vízzel telítődnek és számos értékes lápi és szikes növény- valamint állatfajnak biztosítanak élőhelyet. A Molnár-rét megmenekült a belvízelvezető csatornák megépítésétől
lápréti és szikes növényzetben gazdag. Legnagyobb természetvédelmi értékét a kékperjés láprétek jelentik (a magas füvű réteket a gyakran egy méter magasra is megnövő magyar kékperje dominálja).
Különböző védett növény- és állatfajok találhatóak itt. A fátyolos nőszirom Röszke környékének egyik legnagyobb természeti értéke. (Védett továbbá a mocsári kosbor, homoki árvalányhaj, kisfészkű aszat, budai imola, érdes csüdfű. Az állatok közül a barna ásóbéka, kecskebéka, zöld levelibéka, vöröshasú unka, fürge gyík, vörös vércse, egerészölyv, mezei cickány, fehér gólya.)
A semlyékek mélyedéseiben a helyiek egykor vályogvető gödröket ástak, innen termelték ki a környező tanyák építéséhez szükséges vályogtégla alapanyagát. (vályog – pelyvás sárból készített, szárított agyagtégla) A réten található vizesgödröket a haszonnövények öntözésére használták, ugyanis a rét körül szántóföldek, gyümölcsösök, tanyák létesültek.
A rét legelő és kaszálóként is funkcionált.
