1338-ban két részből állt a település, mely a Gut-Keled nemzetségé volt. A 14. század folyamán a nemzetségből kiágazott Doby család birtoka volt. A 15. században népes falu, 51 lakott és 3 puszta telek van benne, továbbá egy torony nélküli templom, amely alatt temetkezőhely van. A 16. század közepén a Monaki család volt a földesura, de a falu a török hódoltság területére esett. 1588-ban a Monaki nemesek 27 jobbágyát a törökök “megrablottak volt, sok puszta háza van, akinek az urát a török vitte el”. 1654-ben már Andrássy Miklós és János voltak a földesurai, és ettől kezdve 1945-ig a család bárói, majd a grófi ága bírta. 1730-ban Andrássy Ferenc és József vásárjogot szerzett a falu számára; a középkor óta meglevő révjogát 1726-ban megerősítették.
1846. augusztus 27.-én Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett gróf Széchenyi István első ünnepélyes kapavágásával vette kezdetét az egész Tisza-szabályozás. Az első kapavágás emlékére a balparti gát “Széchenyi-gát” nevet kapta. A leghosszabb átvágást gróf Andrássy Gyuláról nevezték el, mert ő az elsők között kapcsolódott be az országos mozgalomba és birtokán kezdődött el a nagy munka, amely megszüntette a Tisza hurokszerű kanyarulatait.
Értékek
