Története, leírása
Magyarország egyik leghíresebb vára a sárospataki Rákóczi-vár, amely az ország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye. A nagy pusztításokat a történelem folyamán szerencsésen elkerülte, így hazánk legkiemelkedőbb épen maradt, késő reneszánsz műemlékei közé tartozik. Az erődítményt és a várost mohácsi csata után, az 1530-as években Perényi Péter koronaőr kezdte el építtetni, Itáliából hozott építőmester tervei alapján és irányításával. Először a város központját fallal, árokkal és bástyákkal vették körbe, majd felépült a családi rezidenciaként szolgáló Vörös-torony, melyhez később új lakószárnyakat emeltek. A Vörös-torony szintenként váltakozva hadi és lakófunkciót töltött be a 17. századig, az első emelet magasságáig napjainkig megőrizte a 16. századi állapotot.
I. Rákóczi György 1616-ban lett a birtok új földesura, ettől kezdve élte az épület a fénykorát: nagyszabású építkezések folytak az akkoriban divatos reneszánsz stílus formajegyeivel. Az erődítményt a törökök nem is háborgatták, csak a 17. század végén, a kuruc felkelések idején érte el a várat a csatazaj. 1708-ban falai közt tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.
A kuruc szabadságharc után a vár új, osztrák tulajdonosai a belsővárból kényelmes lakhatást biztosító, főúri palotát varázsoltak, míg a külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáit a környékbeli lakosság hordta el, hogy köveiből lakóházakat emelhessen.
Az 1960-as években történt meg a teljes felújítása, azóta a környék egyik meghatározó turisztikai látványossága a pataki vár.
A várkastélyt árok választja el a várkerttől, a külső várfalra is ki lehet menni, ahonnan pompás kilátás nyílik a Bodrog partjára és a várépületre.
