Ónod község ÉK-i részén, közvetlenül a Sajó partján találhatók az ó-olasz bástyás, szabályos négyzet alakú vár romjai. Alapterülete kb. 60x66 méter.
A települést először 1293-ban említik, Olnod néven. Az 1332-ik évi pápai tizedjegyzékben Ónod temploma Szűz Mária titulussal szerepel. Ez a templom lett később a vár magja.
Építését a községet birtokló Czudar család egyik tagja kezdte el, a 14. század második felében. A vár birtoklásáért indított családi per irataiból kiderül, hogy a vár az ónodi plébániatemplom körül épült, s egy nagy tornyot emeltek a vár közepén, a templom felett. Az építmény a történelem során többször cserélt gazdát, és számos ostromot szenvedett el:
1516-ban Perényi Imre nádoré, aki jelentősen bővítette, fejlesztette az erődítményt. Egyemeletes, alápincézett, vörös zsindelyes palotaszárnyat építtetett, a tornyokat újrafedette és kertet telepíttetett.
Perényi Péter és Gábor idejében további korszerűsítésekre került sor: a várat négyszög alakban külső fallal vették körül, a sarkokon pedig kiugró, szögletes bástyákat építtettek, a belsejükben boltozott kazamatákkal.
A török hódoltság terjeszkedésével Ónod is egyre közelebb került a végvidékhez. 1602-ben Rákóczi Zsigmond megvásárolta Ónod várát a kincstártól, majd 1604 novemberében Bocskai hajdúi elfoglalták Diósgyőrrel együtt. Hét évvel később Rákóczi György a birtokos, a vár állapota ekkorra már jelentősen leromlott.
A vár szerepet játszott I. Rákóczi György fejedelem észak-magyarországi hadjárataiban is, aki megerősíttette a vár őrségét, és rendbe hozatta az erődítményt.
Az 1645-ben aláírt linzi békeszerződés Ónodot a Rákócziak kezén hagyta, a vár megerősítésére az 1640-50-es években került sor. A város palánkjait csak kijavították, de nem építettek tégla, vagy kő városfalat. A vár őrsége ezekben az időkben 200 lovas és 200 gyalogos volt.
1682-ben és 1688-ban török támadás érte a várost, amely ezt már nem tudta kiheverni. Ónodot egy 1701-es összeírás puszta várként említi: katonai jelentőségét elvesztette. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1707-ben itt tartotta a Habsburg-ház trónfosztását kimondó ónodi országgyűlést. A vár romos épületeit egy ideig gabona raktárnak használták, majd a vár köveiből építették a Török család kastélyát és más ónodi lakóépületeket.
A vár feltárása, megmentése 1985-ben kezdődött.
