Az évszázadok folyamán gyakran váltották egymást Nagyar földesurai. A falu kezdetben a Guth-Keled nemzetségbeli Kölcsey család, majd a Matucsinayak, a Báthoriak, illetve a Rozsályi Kunok és a Szántai Pethők kezén volt. Községünk 16-17. századi történetében külön említést érdemelnek a rátóti Gyulaffyak, a 18. században pedig a kisrédei Rhédeyek, akik nem csupán jobbágyportákkal rendelkeztek Nagyarban, hanem helyben lakva alakították a település életét és teremtettek maradandó értékeket. A dokumentumok tanúsága szerint a nagyariak 1688-ban részt vettek a munkácsi vár védrendszerének erősítésében, és a Rákóczi-szabadságharcban is harcoltak, amiről az 1703-ban kelt, a vezérlő fejedelem által Nagyar részére kiállított oltalomlevél is tanúskodik. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a község a Károlyiak uradalmához került. A 19. század elejétől másfél századon át a benedekfalvi Luby család, a 19. század utolsó harmadában pedig a Lubyak mellett Kende Elemér földbirtokos volt a község meghatározó alakja. A 20. század elején Luby Géza anyagi nehézségek miatt gróf Vay Ádám kiskorú örököseinek adta el a nagyari kastélyt és birtokot, amelyet 1936-ban fia, ifjabb Luby Géza vásárolt vissza. Ő Nagyarban élt családjával 1944 tavaszán bekövetkezett haláláig. Ezt követően özvegye és gyermekei laktak a kastélyban, majd elköltöztek Nagyarból. A kastély a magyar állam tulajdonába került, néhány évtizedig általános iskolaként hasznosították, majd funkció nélkül maradva állapota rohamosan romlott. 2011-ben itt tárta ki kapuit a felújított, művelődési-turisztikai célokat szolgáló Luby Interaktív Kastélymúzeum és Antik Rózsák Kertje.
Értékek
