Története, leírása
A Kiskörei Vízlépcső a Tiszán, Kisköre község határában épült meg. Építésének előkészítő munkáit már 1967-ben megkezdték. Ide sorolták a hullámtérben épülő mű árvízvédelmét szolgáló körtöltés megépítését is. A vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el. A vízlépcső működtetése több célt is szolgál: lehetőséget ad a folyót érő szennyeződések koncentrációjának csökkentésére, a víztározás, öntözési és ipari vízigények vízellátására, energiatermelésre, a hajóút fenntartására, valamint üdülési és sportolási lehetőségek biztosítására. A vízlépcső feletti hullámtéren helyezkedik el a Tisza-tó. A vízlépcső három egybeépített fő létesítménye: a duzzasztómű, a vízi-erőmű és a hajózsilip, melyekhez egyéb létesítmények is csatlakoznak.
Hazánk második legnagyobb egybefüggő vízfelületének létrehozásával egy rendkívül gazdag vízi élőhely is létrejött, amely 1999 óta az UNESCO világörökség része.
A Kiskörei Vízlépcső üzemlátogatása során tekinthető meg Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosója – hallépcsője, mely 2014 őszére készült el.
Feladata, hogy biztosítsa a folyamatos ökológiai kapcsolatot a Tisza-tó és az alacsonyabb vízszintű Tisza folyó között, ahol, különösen nyáron, akár 10 méteres szintkülönbség is lehet. Mivel a Kiskörei Vízlépcső a folyón keresztirányban helyezkedik el, az árvízi helyzetek kivételével a zsilipek zárva vannak, így megakadályozza a halak természetes mozgását a két vízszint között.
Az ökológiai halfolyosó 1371 méter hosszú, vízesésekkel tarkított hegyi patakra emlékeztet. A 27 lépcsőből álló patakba másodpercenként 1-10 m3 vizet vezetnek be, így a 20 cm-es lépcsőkön a halak mindkét irányba szabadon közlekedhetnek. A hallépcső vízszint-szabályozó elemében alakítottak ki egy megfigyelő-, azaz monitoringhelyiséget, melyben kémlelő ablakokon keresztül figyelhető meg a halak mozgása.
Ma már a vízlépcső legfontosabb szerepe a vízszint szabályozásán túl az ökológiai és turisztikai elvárások biztosítása, az erőmű áramtermelése csekélynek mondható az országos fogyasztáshoz képest. Szintén nagyon fontos szerepe van a víztározónak egy esetleges mérgezés felhígításában, semlegesítésében, ahogy erre a 2000-res ciánkatasztrófa során is nagy szükség volt: a Tisza-tó 93 százaléka érintetlen maradt, a Kisköre alatti folyószakaszon pedig negyedére sikerült csökkenteni a ciánkoncentrációt.
A létesítmény látogatása során vezetővel a zárt részeket is megtekinthetjük, továbbá a Kötivizig irodaépületében a maketteken is megfigyelhetjük a turbinák, a zsilipek és maga a tó működését egyaránt.