Ajak az Északkelet-Nyírségben, Nyíregyházától 42 km távolságra található szalagtelkes, többutcás
település. Első említése az 1290-es évekből származó oklevelekben található, egy 1322-ből való adat szerint várbirtok volt. IV. László, mint a királyra szállott birtok felét Balogh-Semjén Mihálynak adományozta, de 1315-tól a Gut-Keled Várdai család birtoka. A 16. században népes hely volt; 1556-ban 22 tizedfizető jobbágy lakott itt. A századvég háborús éveiben népessége csökkent, 1720-ban csupán 14 lakott telke volt. Az 1772 úrbérrendezés során gróf Vandernoth, a csebi Pogány, Krucsay, Jósa, Szögény és a csicseri Ormos családoknak 12 telkén 17 jobbágya, 1 házas és 6 házatlan zsellére lakott.
1773-1786 között a korábban itt lakó reformátusok és a beköltöző római katolikusok között a középkori templomért indult per irata rögzítette, hogy a kálvinisták száma 142, míg a görög-római katolikusoké 308. A falu betelepítése a 19. század elején kezdődött el. Így alakult három részre a falu. Magyarvég, Nagyajak (Faluderék), Kisajak (Tótvég).
Legrégibb műemléke a mai református templom, mely eredetileg katolikus volt. Építési ideje a 13-14. századra tehető. A templomper után a katolikus lakosság elhatározta egy új templom felépítését. 1819-ben épült meg az egyhajós, késő barokk stílusú templom, homlokzat előtti toronnyal. Mai alakját a 19. század 30-as éveiben nyerte el, hozzáépítve a sekrestyét. A település görög katolikus temploma 1858-ban épült.
Értékek
