Tiszakürt az Alföldön, a Tisza bal partján a Tiszazugban, Szolnoktól kb. 45 km-re fekszik. Tiszakürt nevének Tisza előtagja a folyó menti településre utal, a Kürt utótag az egyik honfoglaló törzs nevéből eredeztethető. A község első írásos említése az 1075-ös garamszentbenedeki apátság adománylevelében II. András adományaként szerepel. Tiszakürtön a Tige család építtette azt a vadászkastélyt, melynek helyén Gróf Tige Lajos egyetlen lánya és a szarvasi birtokkal rendelkező hadmérnök, Bolza József fia, Bolza Péter épített új udvarházat. A Pozsonyban élő fiatal pár a református templom alatti erdős, mocsaras területen főúri kertet álmodott. Az akkor 17 hektáron létesült grófi kert a Tiszakürti Arborétum alapját képezte, amely ma a Tiszazug egyik legnevezetesebb idegenforgalmi látványossága.
A 19. században és a 20. század elején a Tiszakürtön élők többsége a földművelés-állattartás mellett halászattal, vessző- és gyékényfonással foglalkozott. A középkorban jelentős volt a szarvasmarha-, juh- és a lótenyésztés, ami az 1862-ben homokos területekre települő, szőlő és gyümölcstermesztéssel foglalkozó lakosság érkezésével megváltozott. A 20. század elején jelentősen fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés, gyümölcsfeldolgozó üzem és állami borpince épült. A rendszerváltás után ezek az üzemek megszűntek, de a községben jelentős fejlesztések zajlottak az utóbbi évtizedekben.
Értékek
