Tiszakécske a Tisza jobb partján, Szolnok és Csongrád között terül el. A falu első írásos említése az 1332-es egyházi tizedjegyzékben Cechke néven szerepel. A török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult, majd a 18. században, a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. A faluba Nógrád és Hont vármegyékből többségben katolikus vallású családokat telepítettek. A betelepülő és tősgyökeres családok etnikai (szlovák, magyar), vallási (katolikus, református), gazdasági és lakóhelyi elkülönülése 1867-ben Ókécske és Újkécske különválását eredményezte. 1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös irányába vezető kövesutak a területén keresztül vezettek. A két település (Ó- és Újkécske) Tiszakécske néven 1950-ben egyesült. 1956-ban a repülőről leadott sortűz 17 áldozatának és a forradalomban résztvevőknek a főtéren emlékművet emeltek. Tiszakécske 1986-ban városi rangot kapott.
Értékek
