1802. május 2-án adták át a forgalomnak a Dunát a Tiszával összekötő, hajózható Ferenc-csatornát. A Monostorszeg és Bácsföldvár közötti csatornát Kiss József (1748–1813) és Kiss Gábor (1751–1800) tervezte. Kiss József az 1770-es évektől kamarai mérnökként dolgozott a Duna mentén, különböző vízrendezési, folyószabályozási és mocsár-lecsapolási munkákat végzett.1790-ben öccsével, Kiss Gáborral megkezdte a vidék felmérését egy hajózható csatorna megtervezése céljából.
Az uralkodó engedélyezte a csatorna megépítését és 1792. június 11-én a két fivér egy részvénytársaságot hozott létre „Ferenc-csatornai kir. szabad hajózási társaság” néven. 1793-ban megindultak a munkálatok. 1794 folyamán Peter Weidmann térképezte azokat a településeket, ahol a tervezett csatorna áthaladt, és feltüntette a kisajátítandó területeket. 1797-re elkészült a Dunától Sztapárig (Stapar) húzódó szakasz. A csatornának köszönhetően – melynek műszaki kivitelezése, a hozzá tartozó zsilipek a kor vízépítészeti csúcsteljesítményei voltak – 227 kilométerrel rövidebb vízi úton jutott el az erdélyi só és a bánsági gabona a nyugati piacokra.
