A Fekete-Tisza völgyének legnagyobb települése. Ukrajna területén található a Máramarosi havasok és a Fekete-Tisza partján. Nevét a környező kőrisfaerdőről. Közel 9000 ember lakik itt.
A 16. század eleje óta lakott település, mely a nemes Károlyi-család birtoka volt sokáig, lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-1849-es szabadságharcban is. Az első világháború alatt egy önálló köztársaság fővárosa lett Kőrösmező: a Hucul Köztársaságé. (A hucul egy ruszin, ma főként Ukrajnában élő pásztor népcsoport.) A háborút lezáró trianoni békét követően cseh vezetés alá került a terület, később a második világháború véres eseményeit sem kerülhette. Több évtizedes szovjet fennhatóság után a független Ukrajna része (1991) lett Kőrösmező.
A faluban található még egy templom a dombon áll Mezőháti határában a 18. század végén épített "Plitovate" Péter-Pál templom, melyben érdekes 1700-as évek végéről származó fafaragások nézhetünk meg.
Mára sajnos nem látható az a 2,5 méter magas szürke márványból emelt emlékoszlop, melyet 1896-ban az Osztrák-Magyar Monarchia millenniumi ünnepségeinek keretében az akkori községháza előtt állítottak fel.
Kőrösmező fontos turistaközpont, számos gyalogos és autós túraútvonal kiindulópontja. A túrázók a környező hegyek (Fekete-Tisza forrása, Fagyalos sípályái, a Dragobratra Hóvár, Kőhavas, Ikerhavas csúcsai Tatár-hágó, a határkövekhez, Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó bunkermaradványok) látnivalóihoz innen indulnak.
Gasztronómia:
Hucul népi konyha sok gombát, juhsajtot és juhtejet használ. A puliszka és a tésztás húsok kedveltek a környéken.
Hucul ló
A hucul ló kistestű lófajta, a Kárpátok pónijának is neveznek. Nevét a helyi etnikai csoport, a huculok után kapta.
Ez az erős, mindenes lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A hucul lovak általában nyugodtak, lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók. Jól bírják az egyébként megközelíthetetlen, erdős területeken történő közlekedést. Színük pej, fekete, fakó és egérfakó. Ez a fajta őshonosnak tekinthető a Kárpát-medencében. Magyarországon a Tűzkövesbörc tanyán tenyésztik a Bakonyban.
Értékek
