Története, leírása
A város fölé magasodó, mintegy 150 méter magas sziklán található kővár építését feltehetően 1090-ben Szent László kezdte, majd 1191-ben III. Béla fejezte be. A huszti vár első írásos említése azonban csak 1353-ból való. Az erőd 160 méter hosszúságával és 70 méter szélességével nagy területű hegyi várnak számított. A vár fontos stratégiai szereppel bírt. Ellenőrzése alatt tartotta az aknaszlatinai sóbányákhoz vezető utat és több koronaváros védelmét is ellátta. A jól védhető várat a tatár, török, habsburg csapatok többször ostromolták. A huszti vár 1541 után az Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt, majd a szabadságharc bukása után az osztrákok kezére jutott. 1766-ban villámcsapás hatására a tűz felrobbantotta a lőporraktárat és a várat. A pusztítást követően a várat nem építették újjá.
