Tiszaújlak (Vilok), az ukrán-magyar határ mentén, a Nagyszőlősi járásban a Tisza jobb partján terül el. A városi jellegű település első írásos említése 1304-ből való, Wylak (Ujlak) néven említik. Az Árpád-kori település nevének Újlak utótagja magyar eredetű, a Tisza előtag 1773-ban (más források szerint a 17. században), megkülönböztető célzattal került a nevébe. Tiszaújlak fontos szerepet játszott az országon belüli, királyi monopóliumnak számító, sókereskedelemben. A településen már 1417-ben sóház állt. Itt zajlott le a Rákóczi-szabadságharc egyik előzménye, amikor Esze Tamás és csapata 1702-ban megtámadta a tiszaújlaki sóházat. 1703. július 14-én itt vívták a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatáját. A turulmadaras emlékművet a szabadságharc emlékére 1903-ban állították. A kárpátaljai magyarok és ruszinok a Rákóczi-szabadságharc győztes csatájáról Turul-ünnepség néven emlékeznek meg. A Turul-ünnepség, a kárpátaljai magyarság egyik legnépesebb összejövetele, minden év júliusában a tiszaújlaki sóház épületétől induló és a Turul-szoborig tartó elvonulással és koszorúzással történik.
Tiszaújlakon a határ közelsége miatt, többen a túloldalon keresnek munkát, a nagyközségben több kisebb-nagyobb iparvállalat működik.
Értékek
