Szentes a Tisza bal partján fekszik, a Kurca folyó szeli ketté. A település a legkorábbi okleveles említésben 1332-ben Scenthus (Szentüs, Szentös) alakban olvasható. Egyes forrásokban Zenmpthes, Zenthes néven is ismert. A mai írásmód 1665-től vált általánossá.
Nevét az első birtokosoktól, a Szente-Mágocs családról kapta. Kossuth Lajos alföldi toborzó útjának egyik állomása Szentes volt. Szentest „kubikos fővárosként” is emlegették (a kubikosság a 19. század közepén alakult ki, az ármentesítési munkálatok és vasútépítés során). Szentes városának megyeszékhely státusza kedvezően alakította fejlődését (utcák lekövezése, impozáns középületek, vasúti közlekedés, áram bevezetése).