Csanytelek Csongrád megyében, a Tisza jobb partján terül el. Árpád-kori település, először 1075-ben Chonu néven említették.
Csanytelekre vagy ahogy a helyiek nevezik Csanyra a 18. században a Károlyiak dohánykertészeket telepítettek. A község egyik legősibb része a Síróhegy. A „Síróhegy” elnevezés a török korban rendezett vérfürdőre utal. Síróhegy, Vidratorok, Fehértó, egykor különálló kistelepüléseket az 1848-49-es szabadságharcot követően csatolták Csanytelekhez. Bálint Sándor néprajzkutató gyűjtésében csanyteleki húsvéti hiedelem szerint, aki először fizet a papnak húsvéti gyertyára, annak a családja szerencsés lesz.