Csongrádi halászház
az emlékpark csongrádi halászháza a dél-alföldi halászok életmódját mutatja be. A háromosztatú lakóház (szoba-konyha-kamra) az 1910-20-as évek bútorait és lakáselrendezését mintázza. A halászok a folyópart közelében éltek, jellemzően földművelésre alkalmas földterülettel alig rendelkeztek, leginkább disznót és baromfit, nagyobb termetű háziállatot nem tartottak. Az idős halászok kb. a 20. század közepéig a folyó vizét itták, amit a pitvarban (a konyha előterében) cserépkannákban és korsókban ülepítettek.
Tiszai gátőrház
A Tisza folyószabályozási munkálatait az 1879-es szegedi Nagyárvíz nagyban felgyorsította. A folyó árvízvédelmi töltésének megépítését követően a gátak felügyelete a gátőr feladata lett. Az emlékpark számos objektuma mellett egy gátőrháznak és gazdasági épületeinek is emléket állít. A gátőrtelep egy Tisza-menti őrház és melléképületének 1893-ban készült eredeti tervei alapján épült meg. A gátőrtelep lakóépületében a gátőrök életmódja mellett a Tisza-völgy vízrendezésének történetével ismerkedhetünk meg. A melléképület egyik helyiségében álló terepasztalon a szegedi Nagyárvíz útját, történetét hang-, fény- és képeffektusokkal idézhetjük meg. A Tiszát és az árvízvédelmi töltésszakaszt a gátőrház mellett mesterséges tó szimbolizálja.
Mártélyi halászkunyhó
A tó egyik oldalán 1981-ben kialakított tiszai halásztanya kapott helyet. A mártélyi Tisza-ág mellől az emlékparkba telepített nádtetős kunyhóban halászati eszközök láthatók.
A tiszai fafeldolgozás
A tó partján a mártélyi halászkunyhó mellett a szegedi hajóácsok (superok) munkáját bemutató kiállítást találunk. Egy fedett szín alatt megtekinthető egy jellegzetes szegedi haltartó bárka makettje.
A haltartó bárka különlegessége a díszes hajóorr, ami nagybőgő csigát formáz.
A ház előtt megjelenő motívum jelezte, hogy a ház lakója tiszai, Tiszából élő ember.
