Története, leírása
A kállai kettős különleges ősi időkre visszanyúló dallamaival, és kötött koreográfiájával történelmi társastáncok nyomait őrzi, és egyetlen olyan táncballadánk, amely szerelmi történetet mesél el. A kállai kettős első említése 1647-ből való, a tánc zenei kíséretéről és koreográfiájáról szóló adatok szerint dallamai többször változtak a századok során, de két sorban járt formája egészen a 17. századig nyomon követhető. A táncról kutatóként először 1895-ben Farkas Lajos írt; ekkor még hat népdallal kísért táncként említi.
A kállai kettős mai, kötött formája a 19. század végén keletkezett, amely mind zenéjében, mind felépítésében őrzi a csárdás hármas tagozódását, csalogatós jellegét. A férfiak és a nők egymással szemben, sorban táncolnak, a kísérődal szövegének megfelelően hol egymáshoz közelítve, hol távolodva egymástól.
A klasszikus szépségű, lassú tempójú 1. dallam („Felülről fúj az őszi szél”) két szerelmes civódásáról, majd kibéküléséről szól, amelyet azután a mérsékelt, majd gyors tempójú 2. és 3. dallam követ („Kincsem, komámasszony”, „Nem vagyok én senkinek sem adósa”).
1903–1905 között Móricz Zsigmond Szatmár megyében gyűjtött népdalokat. Ő jegyezte fel a kállai kettős szövegét, ami azután első színdarabjában, a Sári bíróban is felcsendült.
1921-ben Kodály Zoltán kutatta, de ekkor csak táncolva tudták előadni neki a művet, így letett róla, hogy feljegyezze. 1926. november 7-én újra elutazott Nagykállóba egy koreográfussal, és ekkor jegyezte le, majd 1928-ban fonográfra rögzítette. 1933-ban készült el az első rádiófelvétel. A háború után Kodály zenekari és énekkari művé dolgozta fel, és Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes koreográfusa tervezett hozzá táncot. A mű bemutatójára 1951. április 4-én került sor az Magyar Állami Operaházban. Később a Magyar Állami Népi Együttes a világ számos országában nagy sikerrel adta elő. Azóta Nagykállóban táncos generációk sora éltette és élteti tovább folyamatosan a kállai kettős történelmi levegőjű dallamait és táncát.
Kodály feldolgozásában a mű négy népdalból áll: Felülről fúj az őszi szél, Jó bort árul Sirjainé, Kincsem, komámasszony, Nem vagyok én senkinek sem adósa.
A kállai kettőst Magyar Állami Népi Együttes előadásban láthatjuk itt, 2011-ből: [LINK]
