Horgos falu a Vajdaságban, az Észak-bácskában közigazgatásilag Magyarkanizsa községhez tartozik. Többségében magyarok lakják. Szerbia - Magyarország közötti legforgalmasabb közúti határátkelőhelye Röszkével átellenben. Lakosainak száma kb. 6000 fő.
A Horgost egy magyar nemes 1640-ben kiváltságként kapta. Sokáig határvidékként szolgál, majd 1746-ban Kárász Miklós szegedi jegyző megvásárolta és betelepítette. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből.
A településen élő Kárász család központi szerepet töltött be a falu életében. Kastélya és a parkja mai is látogatható. Kárász Miklós Szegeden hunyt el, de hamvait a Horgoson található katolikus templom szentélye alatti családi sírboltban helyezték el.
A vármegyék újraszerveződésével, Csongrádhoz kerül 1919-ig. A lakosai főleg földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Termékeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették.
A településhez tartozik még a természetvédelmi területté nyilvánított Kamaráserdő és az itt található villasor. A régmúltban szép nyaralók, villák sorakoznak itt, napjainkban többségük romos állapotú. Kiemelkedő köztük a Baranyai-villa melyben 2006-ban Bartók Béla 1906-os horgosi látogatásának emlékére táblát helyeztek el. Kárász Miklós mellett a szintén szegedi vonatkozásokkal rendelkező Reök Iván sokat tett a helyi művelődési és gazdasági élet fellendítéséért.
