Története, leírása
Than Mór (Óbecse, 1828 – Trieszt, 1899) jogi tanulmányaival egy időben Barabás Miklósnál kezdett festészetet tanulni. Az 1848-as szabadságharcban betegsége miatt csak megfigyelőként vett részt, és a látottakról akvarelleket készített. 1851-ben Bécsbe ment, ahol a Képzőművészeti Akadémián tanult. Ebben az időben főleg portrékat festett, de egyre gyakrabban fordult a régi magyar történelemből vett témákhoz. 1855 és 1860 között több tanulmányutat tett külföldön, a többi közt Németországban, Párizsban és Rómában. Rendszeresen vett részt a Pesti Műegylet kiállításain. A pesti Vigadó faliképeit Lotz Károllyal közösen készítették, a Nemzeti Múzeum lépcsőházának fríze is az ő nevéhez fűződik. Munkájának elismerését a számos díj is bizonyítja, melyeket az évek során kapott. 1885-től öt évig Velencében és Firenzében, majd hat évig Budapesten dolgozott, 1896-ban Triesztbe költözött. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és több hazai múzeum gyűjteményében.
Than Károly (Óbecse, 1834 – Bp., 1908) kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Tizenöt éves korában beállt honvédnek, végigküzdötte a szabadságharcot Bem seregében és Vízaknánál megsebesült. A fegyverletétel után gyógyszerészgyakornok lett, 1853-ban tett gyógyszerészvizsgát, kémiai doktorátusát 1858-ban szerezte meg. Innen Heidelbergbe ment, ahol egy évet töltött mint Bunsen tanítványa. Megalapította a Pesti Egyetem I. sz. Kémiai Intézetét (1872), mely vezetése alatt európai hírűvé vált. A Természettudományi Társaságnak 1862 – 72 között alelnöke, 1872 – 81-ben elnöke volt. 1895-ben kezdeményezésére alakult meg a társulat kémiai szakosztálya, és indult meg a Magyar Chemiai Folyóirat. Tudományos munkássága kezdetén szerves kémiai kérdésekkel, majd az általános és a szervetlen kémia problémáival, kémiai és fizikai állandók mérésével, egyensúlyi állapotok meghatározásával, módszerek és eszközök tökéletesítésével foglalkozott. A harkányi gyógyforrás gázaiban 1867-ben elsőként fedezte fel a szénoxiszulfidot, majd később elő is állította.
Az elektromos sugárzást tanulmányozva az elektromosság atomos szerkezetét bizonyította. Eredményeiről számos értekezésben számolt be. A Magyar Kémikusok Egyesülete 1955-ben tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Than Károly-emlékérmet alapított.
