A Letáncolt Viharfelhő

Ezt még én apám idejében mesélték, mondta az öreg juhász. Élt Padén egy nagyon gazdag ember, Tót Istvánnak hívták. Az tudott valamit. Az meglátta, ha nagy viharfelleg közeledik, jéggel terhes. Egyszer észrevette, hogy jégverés fenyegeti a gabonáját. Tudta, hogy a táltos el akarja verni földjén a termést. A fergeteg láttán a Tót beszaladt a házba, kihozta a kisbaltát és belevágta az ereszetbe. Utána a jégverésből nem lett semmi, a sötét viharfellegek olyan gyorsan eloszlottak, mint ahogy jöttek. Akkor az emberek azt mesélték, hogy Tót elvágta a kötelet, amivel a viharfelleg ki volt kötve. A táltos kötötte oda a felleget, azt vágta el a Tót baltája. Utána megjelent nála az ajtóban a táltos, és azt mondta neki:

- Az a szerencséd, hogy csak kötéllel volt kikötve a felleg! De vigyázz, jövő ilyenkor visszajövök!

S valóban: a következő esztendőben újra ott járt a táltos, hozta a zivatarfelhőket, s akkor elverte a jég a gazdag Tót minden gabonaföldjén a termést. De akkor a táltos lánccal kötötte ki a viharfelleget, s azt Tót nem tudta elvágni a baltájával.